A hit fogalma

Rövid segédanyag Zsid.11.1. Javított Károli szerint: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, a nem látott dolgokról való meggyőződés, és azoknak bizonyítéka.”

Bővített Bibliafordítás (Amplified Bible) szerint: „Most pedig a hit a biztosítéka, határozott ígérete (alátámasztása, igazolása, birtoklevele) azoknak a dolgoknak, amikben reménykedünk, azoknak a dolgoknak a bizonyítéka, bizonysága, amelyeket nem látunk, és meggyőződés azok valóságáról. [A hit érzékeli, megérti, értelmezi, felfogja, valóságos tényként kezeli azt, ami az érzékeknek, a fizikai érzékelésnek, a józan észnek nincs felfedve, feltárva, kimutatva.]”

Hit (Zsid.11.1) - eredeti görögben ’pisztisz’- Értelmezése: Az ember egyik olyan képessége, amely őt az alacsonyabb rendű állatvilág fölé emeli. Személyek, vagy dolgok iránti bizalom. Fogalmilag megegyezik a ’hűség’ szóval. A magyar nyelv is követi: hű = hív, valakihez hűséges, valakiben bizakodó, megbízó (pl. híveim)

Hisz (Márk 9.23) - eredeti görögben ’piszteuo’ - Értelmezése: hinni, hithűnek lenni. Bizonyságtétel által meggyőzetni olyan dolgokról, melyek a fizikai megfoghatóság határain kívül esnek.

Hit: (fogalom) Istentől jövő ajándék képesség, amivel tudunk hinni, amivel képesek vagyunk hit cselekedeteket tenni. A hit képesség a nem látható dolgokkal való életre. A hit egy eszköz, amivel a nem látható világban tudunk működni. Hittel tudunk a nem látható világból dolgokat áthozni a látható világba. Hittel tudunk természetfeletti változásokat létrehozni a látható világban.
Hiszek: (ige, cselekedet) A hitem szerint aktívan részt veszek, cselekszem.

Márk 9.23.  „…minden lehetséges annak, aki hisz.”
Tehát nem annak lehetséges minden, akinek hite van, hanem annak, aki hisz, vagyis hittel cselekszik.

Efez.2.8. „Mert kegyelemből tartattatok meg hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.”
A hit Isten ajándéka, amit ad nekünk.

Róm.10.17. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”
Vagyis Isten Igéje fel van kenve, hordozza magában Isten ajándékát, a hitet. Az Igében benne van a hit. Ha nincs Ige, akkor nincs hit. Amikor az Igét hallod, az bekerül a szellemedbe (szívedbe) a hittel együtt. Ha nem hallgatsz Igét, nem lesz hited. Hit nem lesz benned csak úgy magától.

Zsolt.119.130. „A Te Igéd megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűt.”
Amikor az Ige bekerül a szellemedbe, az megvilágítja a nem látható szellemi világban lévő dolgokat. A hit látása annak, ami a fizikai szemmel nem látható. Ez a megnyilatkozás a belső bizonyosság a fizikai szemmel nem látható, de valóságos dolgokról, ami a hit meggyőződése.

II.Kor.4.13. „Mivel pedig a hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme van, amint meg van írva: Hittem, azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk.”
A hit szellemi dolog, vagyis fizikai érzékekkel és értelemmel megfoghatatlan. Nem a fizikai síkon működik, hanem a szellemi (nem látható) világban. Ha a hit alapján szólunk, a hit működésbe lép.

Márk 11.23. „Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond megtörténik, meglesz néki, amit mondott.”
A hit a szívben, szellemben van, nem az elmében. Nem elmebeli egyetértés. A hitben nincs kétely (mert bizonyosság). Viszont az elmédben lehet kétely amellett, hogy hit van a szívedben. Más helyen, más dimenzióban van a hit és a kétely. Ha a hited (és nem az elmédben lévő kétely) alapján szólsz, a hited működésbe lép. Ha hallottad az Igét, az hitet hozott létre a szívedben, még akkor is, ha az elmédben nem értesz vele egyet. A hit egy döntés, hogy a szívedben lévő Ige szerint, és nem az elmédben lévő kétely alapján cselekszel.

Zsid.11.1. „A hit a reménylett dolgok valósága”

Remény - eredeti görögben ’elpisz’ - Értelmezése: elvárás, reménység, valamely jövőbeni dologra, vagy személyre való várakozás. A bibliai reménység nem bizonytalan óhaj, hanem megalapozott, örömteli várása annak, ami egészen biztosan bekövetkezik.

Valóság - eredeti görögben a ’hüposztaszisz’. Ennek a szónak a jelentése: Mindaz a lényeg, (konkrét valóság), szubsztancia, ami valakinek vagy valaminek az alapját képezi, a jellegét meghatározza, amelynek hatása alatt az értelem állást foglal, amit természetesnek vesz, feltevés vagy előfeltétel, mint követelmény. (angolul substance - szubsztancia, fő dolog, valaminek a veleje, lényege, alapja) A hit feltételezi, azaz ténynek fogadja el azt is, ami a fizikai érzékszerveink által meg nem fogható, nem érzékelhető.

Ezek alapján: A hit kétely nélküli teljes bizonyosság, meggyőződés, ami reményt, vagyis bizodalommal teljes, örömteli elvárást ad, izgatottságot hoz.

Az Istenben való hit az Őbenne való teljes bizalmat jelenti, és teljes meggyőződést, elváró reménységet arról, hogy amit Ő mondott (Ige), az úgy is van, azt megcselekszi, az biztosan bekövetkezik. Ahol hit van, ott van (ott cselekszik) Isten, ahol nincs hit, nincs ott (nem cselekszik) Isten.

Tehát a hit adja a reményt, a hit a remény alapja, vagyis adja a reményteli, bizodalommal teljes elvárást és az örömteli izgatottságot. Ha hiszel valamiben, akkor elvársz valamit, és a látható reménytelen dolgok ellenére is bizodalommal és örömmel teljes izgatottságban vagy azzal kapcsolatban. A bizodalom és az öröm is természetfeletti, belülről, a szellemedből jön elő, ami a hitedből fakad. Ez magas szintű izgalommal teljes várakozást, elvárást hoz, mert tudod, hogy a remélt dolog jön, a remélt változás érkezik.
Ha hitben vagy, vagyis hiszel, akkor izgatott, örömteli elvárásban vagy. Így tudod ellenőrizni magad, hogy hitben jársz-e.

---

« VISSZALÉPÉS: üzenetek