A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földjében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. (Mát.4.16)

Ez az Ige nagyon jól tükrözi földi világunk jelenlegi állapotát. Az emberek szellemi sötétségben ülnek, járnak-kelnek, gondolkoznak, cselekednek, és csak az alapján ítélik meg az eseményeket, amit a fizikai szemmel láthatók szerint ki tudnak következtetni a korlátolt elmebeli tudásukkal.
Amikor Jézus eljött ebbe a világba, elhozta azt a szellemi világosságot, amivel az újjászületett hívők a mindennapi események mögé tudnak nézni, és meg tudják látni a szellemi világban működő folyamatokat is - melyek alapvetően irányítják a fizikai szinten a történéseket. Úgy is mondhatnánk, ezzel lehetőséget kaptunk arra, hogy ne az események sodorjanak bennünket, és hányjanak ide-oda, hanem azok fölé kerülve, mi tudjuk szellemi bölcsességben befolyásolni, irányítani és kézben tartani azokat.

Mert egykor sötétség voltatok; most azonban világosság vagytok az Úrban; mint világosságnak fiai, úgy járjatok. (Efez.5.8)

Olvassuk a négy evangéliumot (Máté, Márk, Lukács, János), amelyek leírják a fizikai világban megtörtént eseményeket. De párhuzamosan - a fizikai történések mögött - a szellemi világban sokkal nagyobb dolgok mentek végbe.
Jézus folyamatosan egy üzenetet (evangéliumot) hirdetett: „Elérkezett hozzátok Isten országa!”

Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a menny királysága. (Mát.4.17)
És bejárta Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának Evangéliumát., és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mát.4.23)
Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten királysága. (Luk.11.20)

Jézus tanítványai még a szellemi sötétség állapotában voltak, ezért nem értették, miről beszél mesterük. Azt várták, hogy Izrael országa válik Isten királyságává a fizikai valóságban, és visszaáll nemzetük Dávid és Salamon király uralkodása alatti dicsősége. (Luk.19.11) Miután Jézus feltámadt a halálból, meg kellett nyitni a tanítványok elméjét, hogy el tudja nekik magyarázni a szellemi világban végbement dolgokat is. (Luk.24.45)
Ezután negyven napon át magyarázta nekik az Isten országára tartozó dolgokat (Ap.csel.1.3), végül kiküldte őket, hogy ezt az evangéliumot, vagyis Isten királyságának az evangéliumát hirdessék. De ne csak hirdessék, hanem ahogy Ő is tette, mutassák be annak természetfeletti erejét. (Márk 16.15-20)

Valójában miről is szól ez az evangélium?

Két szellemi birodalom működik jelenleg a földünkön. Egyrészt sátán királysága, másrészt Isten királysága. A hatalmat, amit Ádám kapott Istentől, hogy uralkodjon ezen a földön, sátán egy megtévesztéssel megszerezte az első emberpártól, azóta ő ennek a földnek az istene. (2Kor.4.4) Hatalma alatt vannak az emberek, és mivel ő maga a bűn, ezért a bűn uralkodik az emberek felett, mondhatjuk úgy is, hogy ők a bűn rabszolgái. (Róm.6.20) Ez a sötétség szellemi birodalma, sátán a hadseregével kénye-kedve szerint bánik az uralma alatt lévő emberekkel. (Efez.2.2)

Viszont Jézus a Mennyei Birodalom küldöttjeként eljött, és legyőzte, lefegyverezte sátánt és hadseregét (Kol.2.15), majd egy dekrétumot fogadtatott el vele, mely szerint minden egyes embert el kell engednie a rabszolgaságából, aki Őt, Jézust választja urának. Ezzel elindította Isten királyságának működését itt a földön, mondhatni úgy is, hogy megalapította a Mennyei Birodalom külbirtokát, provinciáját. Minden egyes ember, aki elfogadja Jézus megváltói munkáját, és megteszi Őt élete urává, annak Isten ad egy új életet, újjászüli a szellemében (Ján.1.12-13), ezáltal teljes tisztaságban és szentségben átkerül sátán királyságából a Mennyei Birodalomba.

Hálákat adván az Atyának, aki alkalmassá tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban; Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának királyságába; Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek eltörlése; (Kol.1.12-14)

Jézus az ajtó, akin keresztül az egyik szellemi birodalomból át lehet lépni a másik szellemi birodalomba, a rabszolgaságból kiszabadulva az uralmi pozícióba. (Ján.10.9) Tehát mi, akik hiszünk Jézus Krisztusban, mennyei állampolgárokká váltunk (Fil.3.20), sőt, Jézussal együtt hatalmi és uralmi pozícióba kerültünk sátán minden ereje felett! (Efez.2.6)

Kérdés az, hogy mi - újjászületett keresztények - mit kezdünk ezzel az új élettel és hatalommal, amit megkaptunk Krisztusban. A kereszténységet üres vallásként éljük tovább, és a saját földi életünket, saját kis királyságunkat építjük, vagy belépünk végre a mennyei elhívásunkba, mennyei küldetésünkbe? (Zsid.3.1) Meglátjuk-e végre, hogy az életünk nem ér véget a fizikai halálunkkal, hanem tovább tart az örökkévalóságban, és a jutalmainkat erre az örök életre kell gyűjtenünk?

Sátán mindenképpen azt szeretné, ha továbbra is a szellemi sötétségben, vagy legalább is rövidlátásban élnénk a továbbiakban is, mert ha felfedezzük az igazi küldetésünket és az igazi hatalmunkat, akkor az ő szellemi birodalmára mérhetetlen veszélyt fogunk jelenteni. Jézus azért jött, hogy az ördög munkáit lerontsa (1Ján.3.8), és mivel Ő tegnap és ma és mindörökké ugyanaz, nem változott a küldetése, csak ma rajtunk keresztül kívánja ezt folytatni. A küldetésébe bevont minket is!

Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; (Ján.17.18)

Tehát mi Isten királyságát, a Mennyei Birodalmat képviseljük itt, a földi körülmények között, egy idegen területen, sátán királyságában. Már nem ehhez a világhoz tartozunk (Ján.17.14), hanem mennyei állampolgárok és mennyei küldöttek vagyunk, felruházva és felfegyverezve a menny természetfeletti hatalmával és erejével. (Luk.10.19) Feladatunk az, hogy folytassuk Jézus elkezdett munkáját, hirdessük Isten országának az evangéliumát, szabadítsuk ki a szellemi sötétségben ülő foglyokat, ördögöket űzzünk, betegeket gyógyítsunk, és hatalmat gyakoroljunk sátán minden munkája felett. (Márk 16.15-20) Vagyis Isten szellemi birodalmának erejével menjünk neki sátán szellemi birodalmának, foglaljunk el területeket tőle, rontsuk le a munkáit, kötözzük meg az erejét, szabadítsuk fel az elnyomása alól az embereket, városokat, nemzeteket.

Egyszóval folytassuk a mennyei inváziót!

St.George