És elálmélkodának az Ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. (Márk 1:22) Jézus tevékenységét végig meghökkenés, ámulat, csodálkozás és istenfélelem követte, mivel a beszéde mennyei bölcsességből fakadt, cselekedetei pedig mennyei erőmegnyilvánulások voltak. Jézus azt mondta, mielőtt befejezte földi pályafutását, hogy amiként Őt küldte az Atya, Ő is úgy küld bennünket e világba. Tegyük mi is azt, amit Ő tett. Hirdessük az örömüzenetet, közben gyógyítsuk a betegeket, hatalommal parancsoljunk a démonoknak, nyilvánítsuk ki a menny erejét. Ehhez megkaptunk minden erőforrást. Vajon élünk vele, elálmélkodnak a tömegek, amikor mi is szolgálunk feléjük?